Az aprító kések története
Az aprítókések története összefonódik az ipari folyamatok fejlődésével és a hatékony anyagfeldolgozás szükségességével a különböző ágazatokban. Íme egy rövid történelem....
Az anyagok vágásának vagy aprításának fogalma évszázadok óta létezik. Az ókorban az emberek egyszerű eszközöket, például késeket és más éles tárgyakat használtak vágási és aprítási feladatokhoz. A 18. és 19. századi ipari forradalom jelentős előrelépéseket hozott a gépek és a gyártási folyamatok terén. Ebben az időszakban fejlesztették ki a kifinomultabb vágószerszámokat, beleértve a különféle iparágakban használt aprítóeszközök korai formáit.
A papíraprítógép első szabadalmát 1909-ben nyújtották be Amerikában, és egy kézi tésztafőző gépen alapult. Bár a dizájn valójában soha nem került le az oldalról, ihlette az iparágat, amely ezt követte, és azzá a fejlett technológiává fejlődött, amelyre ma támaszkodunk. A történelem azt mutatja, hogy az első papíraprítógépet Adolf Ehinger készítette Németországban az 1930-as években.
Az aprítás azt is lehetővé tette a vállalkozások számára, hogy javítsák a környezetvédelmi szabványok iránti elkötelezettségüket. Sokkal egyszerűbb újrahasznosítani az aprított papírt, és sok iratmegsemmisítő partner gondoskodik arról, hogy az aprított hulladék egyenesen egy újrahasznosító központba kerüljön, és végül ne járuljon hozzá a növekvő hulladéklerakási problémához. Az erdészetben és a fafeldolgozó iparban aprítókéseket használtak a fa kisebb darabokra való feldolgozásához. Ez elengedhetetlen volt olyan anyagok létrehozásához, mint például a papírgyártáshoz használt cellulóz.
Az erdészetben és a fafeldolgozó iparban aprítókéseket használtak a fa kisebb darabokra való feldolgozásához. Ez elengedhetetlen volt olyan anyagok létrehozásához, mint például a papírgyártáshoz használt cellulóz. A fémfeldolgozó ipar térnyerésével az aprítókések kulcsfontosságúvá váltak a fémhulladék feldolgozásában. A fémanyagok újrahasznosítása és újrafelhasználása egyre elterjedtebbé vált, és az aprítógépek létfontosságú szerepet játszottak a fémtárgyak kezelhető darabokra bontásában a további feldolgozás érdekében. Anatóliában a 7. évezredben először olvasztottak rézércet és talán ólmot. A talált salak szerint lignitet használtak. A következő évezredben a rézkohászat felfedezése elterjedt a Közel-Kelet növekvő civilizációjában. Az emberiség történetének másik fontos mérföldköve a szükséges fém beszerzésének művészete az érc redukálásával. A fém a kohászati eljárás során a kiindulási nyersanyagtól teljesen eltérő tulajdonságokat szerez. A fém újrahasznosítása az ipari forradalom előtt valójában meglehetősen gyakori volt. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a tömegtermelés előtt az embereknek találékonyabbnak kellett lenniük. Európában például a bizonyítékok arra utalnak, hogy a bronz- és alumíniumhulladékot összegyűjtötték és beolvasztották, hogy állandó újrafelhasználhassák. Azonban meglehetősen világos, hogy a maitól eltérően az újrahasznosítás előnyei inkább gazdaságiak, mintsem környezetvédelmi szempontból.
Ahogy a 20. században a műanyagok széles körben elterjedtek, megnőtt a hatékony műanyag-újrahasznosítás igénye is. Az aprítókések a műanyag aprítógépek szerves részei, amelyek a műanyag hulladékot kisebb részecskékre bontják újrahasznosítás céljából. Manapság az aprítókéseket különféle iparágakban használják anyagok széles körének aprítására, beleértve a papírt, kartont, műanyagokat, fémeket stb. A nagy teljesítményű ipari aprítógépek nagy mennyiségű anyagot képesek gyorsan és hatékonyan feldolgozni. A világ legnagyobb fémhulladék-aprítóját 10 000 LE-vel a portlandi Schnitzer acélcsoport tervezte 1980 -ban. A 9200 lóerős (6 860 kW) Lynxs a Sims Metal Management üzemben, az Usk folyó torkolatánál, a walesi Newportban, a walesi Newportban és tengeri úton közelíthető meg. Óránként 450 autót tud feldolgozni.
források:
https://www.hillmetalrecycling.co.uk/news/history-scrap-metal/
https://en.wikipedia.org/wiki/Industrial_shredder
https://karolvasilko.com/download/Historia%20a%20vyvoj%20techniky%202014.pdf
